Nők az információs társadalomban

A nők az információs társadalom láthatatlan tömege. Az informatikai gazdaság főszereplői a vállalatvezetők, a menedzserek, a sztárprogramozók, az informatikai szakértők többnyire férfiak. Nem tűnik fel, hogy ugyanakkor a helyetteseknek, valamint az informatikai ipar alkalmazottainak, az ICT-k professzionális felhasználóinak és az információt tudássá alakítóknak, átadóknak többsége nő.

A Magyar Internetező Nők Egyesületének, a MINŐK-nek első kiadványa internetező nők történeteit gyűjtötte össze. A “Behálózva” című könyv előszava az egyesület honlapján található.

“Agora program. Tudásmenedzsment az egyetemi könyvtárban”

A Valparaisoi Pápai Katolikus Egyetem könyvtárosainak közük sincs a hagyományos szemlélethez, amely a könyvtárat múzeumnak és raktárnak tekinti. Az Atilio Bustos főkönyvtáros irányításával kifejlesztett Agora program a tudásmenedzsment, informatika, ergonómia és szociálpszichológia legújabb eredményeit integrálja. Ennek a fejlesztési programnak a szakaszait mutatja be a cikk.

“Globális? Civil? Társadalom?”

A BMKE Információs Társadalom és Trendkutató Központja egy rendezvényére készült bevezető írás a globális civil társadalom megszületését és alakulását mutatja be, különös tekintettel az Internet szerepére.

“Levelező demokrácia”

2000-ben a Világbank és a kanadai kormány online konferenciasorozatot rendezett a digitális szakadékról. A Magyar Narancsban megjelent írás ennek témáiból és hangulatából ad ízelítőt, és bemutatja, miként vonják be a nemzetközi szervezetek munkájába a civil társadalom képviselőit az ENSZ Bruntland-bizottsága által kezdeményezett eszközökkel.

“A szépségkirálynő esete a biogazdálkodással”

Mary-Ann Müller Prieto, Miss Chile 1978 nem csak “beiktatásakor” beszélt békéről és társadalmi felelősségvállalásról. Visszautasította a modellszerződéseket, és szociális munkásnak állt, majd a környezetvédő mozgalmak egyik szóvivője lett. Később megalapította a Santiago melletti Pirquében az első chilei agroökológiai szakközépiskolát. A tanintézményben készült riport itt található.

“A nagy pingvinlázadás”

2006. során a chilei középiskolások fél éven át izgalomban tartották az országot megmozdulásaikkal. Békés és erőszakos tüntetések, iskolafoglalások, sztrájkok sokaságán nyilvánították ki igényüket a minőségi oktatásra, és az esélyegyenlőség erősítésére.

A megmozdulások szervezettsége parádés volt, amit akkor értékelünk igazán, ha tekintetbe vesszük, hogy Chile legészakibb városa, Iquique, és a legdélibb, Puerto Montt, négyezer kilométerre fekszenek egymástól. Ez megfelel a Madrid-Moszkva távolságnak.

A szervezéshez a legnagyobb természetességgel vették igénybe az infokommunikációs eszközöket, elsősorban az internetet.

A diákok követeléseinek megfogalmazása, a nyomásgyakorlás eszközeivel való bánás, a tárgyalási taktika, mind azt bizonyítják, hogy Chilében a diktatúra átmeneti állapot volt, a függetlenné válás óta eltelt csaknem kétszáz év demokratikus fejlődése nem tűnt el, a politizálás eszközeit van kitől elsajátítsák a fiatalok, noha a mozgalom deklaráltan politika-független volt.

A tanulmány első része: I. A nagy pingvinlázadás. Az Internetgeneráció színre lép.
A második rész: II. A nagy pingvinlázadás. Technológia és társadalmi mozgalom.

Fotók a 2006. őszi santiagoi tüntetésről